2015. őszén egy megszűnés szélén álló, közösségi életet nem ismerő balatoni egyesületnél szövetségi segítséggel új tisztségviselők kerültek megválasztásra, majd öt év múlva újraválasztásra. És Balatonszepezden elkezdődött a legfontosabb munka, a közösség kovácsolása.
Ilyen előzmények után nagy örömmel fogadtuk a most már évente négy rangos horgászversenyt rendező Balatonszepezdi Arany Horog Horgász Egyesület elnökének, Sándor Gyulának a tájékoztatóját a VII. Szepezd Kupa Horgászversenyről.
A Balatonszepezdi Arany Horog Horgászegyesület az elmúlt szombaton [szeptember 10.] rendezte meg a már hagyományos horgászversenyét a balatonszepezdi központi strandon. A versenyhez tartozó fontos dolgokat követően - regisztráció, sorsolás, szabályok pontosítása és persze az esélyek és az aznapi időjárás furfangjainak latolgatása - 8 órakor bedobásra kerültek a felcsalizott szerelékek és elkezdődött a tíz óra időtartamú VII. Szepezd Kupa Horgászverseny.
A kezdeti esős, szeles , már őszt idézői időjárás csak egy vigaszt nyújtott, hogy mintegy fél óra elteltével szákba került az első ponty. Kora délelőtt az időjárás kegyes lett a horgászokhoz, gyönyörű napsütés és gyenge hullámzás mellett folytatódott a verseny. Igaz a kapások száma is alaposan megritkult, így a versenyzőknek volt idejük kényelmesen elfogyasztani a helyükre prezentált késői pótreggelit. 14 órától viszont a kapások területén megváltozott a helyzet, a versenyszervezők szinte nem győzték mérlegelni a 3 - 4 kg-os pontyokat.
A MOHOSZ és a MA-HAL közleménye: közös társadalmi érdek a haltermelés, a horgászat és a halfogyasztás feltételeinek biztosítása.
A háborús infláció és az évszázad aszályának együttes következményei a magyar haltermelési, halgazdálkodási és horgászati ágazatot az átlagnál is súlyosabban érintik, de mindez nem jelenti azt, hogy az ágazat képviselői nem képesek hatékony válaszokat adni az aktuális kihívásokra.
- az őszi haltelepítési célú halárakról,
- a telepítésekhez kapcsolódó horgászszövetségi támogatási program elemeiről,
- továbbá az Aszály-veszélyhelyzeti Operatív Törzs munkájának további támogatásáról.
Idén a haltelepítésre irányadó árak meghatározása új módszertannal, két csoportban történt meg.
A ponty I-III. nyaras korosztályai és a keszegfélék esetében a támogatási ár I. egyben felső árkorlát is, így a támogatási rendszerben az ezen árnál magasabb áron beszerzés nem fogadható be. E körben a 3 nyaras, ún. piaci ponty ára 1450 Ft/kg+ÁFA összegben került rögzítésre.
Elkezdődött a régi leeresztőzsilip bontása a Balaton vízszintjét szabályozó nagyszabású projektben, valamint az üzemviteli épület szerkezetépítési munkái is zajlanak.
A közel 19 milliárdos fejlesztés eredményeképpen javulnak a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás feltételei és a Balaton vízszintszabályozásának lehetősége, biztonságosabbá téve ezzel a vízleeresztést. A Sió-zsilip kapacitása a duplája lesz a korábbi másodpercenkénti 60 köbméternek, ezzel biztosítható a vízterhelés hatékonyabb csökkentése nagy vizek esetén.
Horvátországba indultunk két hétre és arra gondoltam az ottani horgászatot sem hagynám ki, érdekeltek az ottani halak így egy kis expedíciós felszerelést készítettem össze, hogy az autóba is beférjek. A felszerelés egy botzsákból és egy kisméretű pergetőtáskából állt, 3 doboz műcsali kapott benne helyet és egy doboz szolgált szerelékek tárolására, ekkor még azt hittem, hogy a műcsalis horgászat lesz a legjobb választás, de hamar, az első este kiderült, hogy nem.
Délután mikor megérkeztünk egyből lementem a partra, ami nagyon közel volt szállásunkhoz, egy érintetlenebb partszakaszról volt szó, igy nagy izgalommal kezdtem dobálni. Egy kis méretű plasztik csalival kezdtem, de semmi nem történt, később a legkisebb méretű Salmo thrill-el próbálkoztam, de az sem hozott sikert. Már jócskán sötétedett mikor arra jutottam, hogy egy kicsi 2 grammos jig fejre húzok tintahal darabot, ez meghozta az áttörést amig teljesen besötétedett jó pár betűs sügeret sikerült fogni, melyek nagyon hasonlítanak az itthon is fogható sügérhez csak annál jóval színesebbek és jóval erősebbek.
Remélhetőleg hamarosan megnyílnak a támogatási lehetőségek, de most az önerőhöz szükséges tartalékot fel kell élniük az ágazat szereplőinek, hogy fenn tudják tartani a haltermelést. Víz nélkül hogyan?
Dr. Dérer Istvánt, az Aszály-veszélyhelyzeti Operatív Törzs munkájában is részt vevő MOHOSZ főigazgatóját
kérdeztük a horgász- és halastavakat, a halas ágazat szereplőit szinte kilátástalan helyzetbe sodró időjárás következményeiről, a kilábalás lehetőségeiről.
Hány halastavat és horgásztavat érint az aszály miatti krízishelyzet?
Több mint 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület van az országban, ezek többsége horgászvíz, néhány százas nagyságrendben, 26 ezer hektáron pedig haltermelést szolgáló tavakról van szó. Az augusztus végi állapot szerint összesen 120 víztestet tartunk nyilván, legyen szó kisvízfolyásról vagy tóról, amely vagy teljesen kiszáradt, vagy, ha maradt is benne valamennyi víz, a halállomány teljesen elpusztult, mert nem álltak rendelkezésre az életfeltételek.
Ez a szám nem azt jelenti, hogy a többi tó vagy vízfolyás esetében megfelelőek lennének a körülmények, több 100 víztest van komoly veszélyben a vízmennyiség elégtelensége, és ezzel szoros összefüggésben vízminőségi problémák miatt. Több helyen kényszer-lehalászásokra is sor került. Az augusztus 20-i hétvégén leesett csapadék némi enyhülést hozott, de jelentős pozitív elmozdulás sajnos nem történt, illetve a már elszenvedett károkat természetesen nem lehet meg nem történtté tenni.