Először is szeretnem röviden bemutatni a területet ahol horgásztam az elmúlt év őszén. (2017)
Manitoba az egyike a kanadai tartományoknak és hazánknál közel hatszor nagyobb területen fekszik az ország közepén. Nagyságra a nyolcadik a területek és a tartományok közül. 650 000 km2 kiterjedésű és ebből 101 500 km2 az vízterület (15 .6 %). Lakóinak száma másfél millió alatt van és ebből közel egy millió a fővárosban Winnipegben el. Sok magyar név van a telefonkönyvben és van magyar templom és kulturális egyesület is. Manitoba az egyike a három úgynevezett préri tartományoknak amelyek magukba foglaljak Alberta Saskatchewan és Manitoba tartományokat.
A vadon szavát a tízes éveim elején hallottam meg először Jack London művein keresztül. Akkor a Velencei tavon a Madárvárta (ahova belógtam horgászni) és a székesfehérvári Gaja patak és a Balaton vadregényes részei (Mohosz tanya Örvényesnél, aligai magas part alatti terület ) jelentettek a vadon szavat. Később változott a terület és 1986- ban elkezdtem a nagy "észak amerikai horgász túrát" amit azóta is folytatok. A vadon szavára hallgatva eljutottam a Sziklás Hegység különböző államaiba (Wyoming Colorado Arizona Idaho) és egészen Alaszkáig - ahol több napos lovas túrákat vezettem a Denali Nemzeti Park közelében egy csak repülővel megközelíthető lovas tanyáról - és a különböző kanadai tartományokba.
Az elmúlt év őszen sikerült eljutnom Manitoba -ba. Horgásztam a körülötte levő a tartományokban de ez a tartomány valahogy kimaradt. A választásom a Gods River Lodge ra esett az észak keleti részen a provinciának. Gods River jelentése magyarul az Istenek Folyója A hasonló nevű tó (Istenek Tava Gods Lake) egyetlen kifolyása ez a folyó és a tanya pont ott van ahol a folyó kezdődik és kiömlik a tóból. A folyó Tisza méretű és az óceánokhoz kapcsolódó Hudson öbölbe omlik .Kiváló terület sebes pisztrángra ( kozel 3 kg átlag) süllőre (2 .5 kg átlag) csukára (változó méretű 3 kg- tól 15 kg -ig) és nagy méretű tavi pisztrángra (változó méretű 2 kg tol 20 kg ig). Szezontól függően alakul a fogható halak száma. Nekem ősszel megfájdult a vállam a sok haltól amit fogtam. A csuka mellett ami nekem egy szent hal - és mint zarándok megyek Kanadába csukázni évente többször is ha tehetem - a tavi pisztrángot céloztam meg a túrámon. Jellemző hogy ez a hal amint a víz hőmérséklete eléri a 4-5 fokot (június vége Kanadaban a nagy tavakon) a vízréteg alsó régióiba vonul és amíg ismét le nem hűl a víz ott is marad. Ősszel ismét felmerül a felszín közelébe. Ennek megfelelően lehet a különböző módszereket alkalmazni, hogy horogra csábítsuk. Tavasszal műléggyel és villantóval lehet fogni, nyáron tapogató, mártogató (jig) módszerrel, és ősszel ismét a tavaszihoz hasonló módon. A tanya ahol voltam indián tulajdonban van és a kb.500 -as létszámú településhez tartozik ami szinte 100 % ban indián lakosú ( cree torzs). Az indián elnevezés kulturálisan nem megfelelő mert az őslakosság inkább az "első nemzet " kifejezést kéri ki magának, ami érthető is. Alkohol nincs a faluban, de puska az minden házban van. Mivel egy kép sok szót helyettesíthet így inkább a fotókra is támaszkodom rövid szóbeli bemutatásom mellett.
Ha valakit érdekel a terület és Kanada általánosságban, vagy részleteiben horgász szempontból szívesen állok a rendelkezésre a szerkesztőségen keresztül. Kanada messze van de jó a légi közlekedés, amennyiben valaki erre szánja rá magát és lehetőségeit.
Befejezésül még annyit, hogy hosszú évek után ismét volt lehetőségem a Balatonban horgásznom, Révfülöpön. Bizony megsimogattam a Balatont mielőtt elkezdtem horgászni és egy fogott garda félért a legnagyobb kanadai csukámmal. Valószínű, hogy egy kanadai túra helyett a jövőben egy magyart fogok csinálni kárászra, keszegre, a compóról nem is beszélve.
Honfitársi horgász üdvözlettel:
Tóth Zoltán
Érdeklődő telefon érkezett a szerkesztőségbe. Lényege: Érdekes a cikk a ráckeveiek víz nélküli horgász versenyéről, 
Horvátországba indultunk két hétre és arra gondoltam az ottani horgászatot sem hagynám ki, érdekeltek az ottani halak így egy kis expedíciós felszerelést készítettem össze, hogy az autóba is beférjek. A felszerelés egy botzsákból és egy kisméretű pergetőtáskából állt, 3 doboz műcsali kapott benne helyet és egy doboz szolgált szerelékek tárolására, ekkor még azt hittem, hogy a műcsalis horgászat lesz a legjobb választás, de hamar, az első este kiderült, hogy nem.
Régebbi olvasóink bizonyára emlékeznek Tóth Zoltán hazánkfiára, akit jó sorsa messzire, az Egyesület Államokba, a Michigan tó partjára, a Wisconsin állambeli Sheboygan városába repített. Zoltán pecás ember és pár éve néhány horgászélményéről bennünket is tájékoztatott. 