Új Balatoni Horgászrend [tervezet]

I. TÖRLENDŐ HORGÁSZRENDI PONTOK

• Mivel az új Hhvtv. és Vhr. már tartalmazza: 1., 3., 6., 14., 15., 16., 18., 19., 28., 29. pontok.
  1./ A Balatonon és vízrendszerén – a területi engedélyeken feltüntetett vízterületeken – csak érvényes állami horgászjeggyel és területi engedéllyel szabad horgászni.
  3./ A horgász, a horgászat ellenőrzésére jogosult személy (halgazdálkodási hatóság, halgazdálkodásra jogosult, halászati őr, mezőőr, természetvédelmi őr, társadalmi halőr, rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselője) felszólítására köteles a horgászatra jogosító iratait, fogási naplóját, személyazonosító okmányát bemutatni és átadni, illetve járműve átvizsgálását biztosítani.
  6./ November 1. – március 31. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez TILOS!
  14./ A felnőtt horgász egy időben két horgászbottal, botonként maximum három horoggal horgászhat.
  15./ Az ifjúsági horgász egy időben egy horgászbottal, azon maximum két horoggal horgászhat.
  16./ A gyermek horgász egy időben egy horgászbottal, egy horoggal és kizárólag úszós felszereléssel horgászhat.
  18./ Azt a kifogott halat, amely valamely korlátozás miatt visszabocsátandó a vízbe, kíméletesen és azonnal vissza kell engedni, akkor is, ha sérült vagy esetleg elpusztult.
  19./ Tilos a megfogott halak kínzása. A kifogott halakat a horgászhely elhagyásáig élve kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni.
  28./ Szigorúan tilos az ún. gereblyéző horgászmódszer és minden olyan módszer alkalmazása, amely során a horgot szándékosan kívülről akasztják a hal testébe.
  29./ A kívülről akadt halat megtartani TILOS!

• A 1033/2004. (IV.19.) Kormányhatározat 5. pontjának hatályon kívül helyezése miatt: 
  35. / A Balatonon a halak nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségű (napi 2-3 kg feletti) szoktató beetetése TILOS.

II. MÓDOSÍTANDÓ HORGÁSZRENDI PONTOK

• 2. pont: „A horgászat megkezdése előtt meg kell ismerni, és a horgászat során be kell tartani a helyi horgászrendet.”

• Módosítási javaslat:
  A horgász köteles a horgászat megkezdése előtt megismerni és a horgászat során betartani a 2013. CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseit.

Szeretnénk, hogy a horgászok ténylegesen megismerjék a teljes szabályozást, ami rájuk vonatkozik, hogy teljes nyugalomban, a szabályok betartásával horgászhassanak.

• 4. pont: „Március 1. – március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. – április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein csónakból horgászók számára csalihallal, halszelettel, műcsalival horgászni, balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügeret, süllőt megtartani TILOS!”

• Módosítási javaslat:
  Március 1. – március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. – április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein csónakból horgászók számára csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászhelyen és a horgászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügeret, süllőt megtartani TILOS!

A 4. pont módosítása nem tűnik számottevőnek, de amiért szükséges: többször találkoztunk a tavaszi ellenőrzések során olyan horgásszal, akinél műcsalival vagy halszelettel élesített horgászeszköz ugyan nem volt, ám mind műcsali, mind halszelet fellelhető volt a csónakban. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a ragadozóhal fogásának tilalmi időszaka alatt végzett pontyhorgászat csónakból csak és kizárólag a pontyhorgászatról szóljon!

• 7. pont: „November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak, stb.) csak 04-22 óráig lehet horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti.”

Módosítási javaslat:
 November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak, stb.) csak 06-22 óráig lehet horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti.

A tilalmas időszak korábban egyrészt a viharjelző szolgálat ez időbeni szünetelése okán lett bevezetve, másrészt pedig azért, hogy egyes horgászok ne folytathassák tovább a korábban sűrűn tapasztalt gyakorlatot, hogy az esti táplálkozási időben megfogott 6 süllővel megvárták az éjfélt azért, hogy két naptári napra szétírhassák a mennyiséget. Úgy tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban csónakból horgászók süllőre horgásznak, és nem jellemző, hogy hajnalban tennék ezt, inkább csak este. Ezért is szűkítenénk az engedélyezett időszakot a hajnali órákban 2 órával.

• 26. pont: „A haltelepítési pontokon elrendelt eseti időszakos tilalmak betartása kötelező.”

Módosítási javaslat:
A haltelepítések napján a haltelepítés helyétől számított 100 méteres távolságon belül horgászni tilos!

Korábban nem volt kellően pontos a megfogalmazás.

• 27. pont: „Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos.”

Módosítási javaslat:
Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos, kivéve a begyaloglós módszer esetében a második készség bevetéséig.

A „begyaloglós módszert” definiálni fogjuk a horgászrendben. A korábbi szabályozás szerint a felügyelet nélkül hagyás miatt szabálytalan volt ez a módszer, de szeretnénk ezt lehetővé tenni, mert sok partszakaszon alacsony vízállás esetén csak így lehet eredményesen horgászni.

• 30. pont: „Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely kivilágítása kötelező.”

Módosítási javaslat:
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely és a horgászathoz használt, veszteglő vízi jármű kivilágítása körkörösen látható fénnyel kötelező.

  III.  ÚJONNAN BEVEZETENDŐ HORGÁSZRENDI PONTOK

1. A horgász a fogott halat a fogástól számítva maximum 24 órán át tarthatja életben a horgászhelyén.

Sajnos sokan úgy próbálnak egy nap a megengedettnél több halat elvinni, hogy a szákba tett pl. 9 db pontyot visszamenőleg az előző két napra beírják, mintha akkor fogták volna. Arról nem is beszélve, hogy egyes stégek alatt ketreces haltartókat létesítettek horgászok, ahol akár egy-két hét fogását is élve tudják tartani.

2. A 2013. CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseinek megsértése esetén a területi jegy minden esetben visszavonásra kerül.

Abban az esetben, amikor pl. 3 botos horgászat miatt a Halászati Hatóság 3 hónapos eltiltást rendel el a pénzbírság mellé, és lejár a 3 hónap, az illető visszakapja állami jegyét, de büntetése azzal is súlyosbodik, hogy a területi jegyét nem kapja vissza, újat kell vásárolnia. Ezt sokszor nem akarják elfogadni a horgászok, ezért szükséges rögzíteni a horgászrendben.

3. Kirívó vagy ismétlődő szabályszegés esetén a szabályszegő horgász a balatoni területi jegy váltásától hosszabb időtartamra eltiltható.

A kitiltásra több hazai és külföldi horgásztó esetén is látunk példákat. Nyilvánvalóan nem tilthatunk ki senkit, és nem is szeretnénk kitiltani senkit a Balaton területéről, de a kirívó esetekben (pl.: gereblyézés, orvhalászat, a hal élve szállítása és/vagy eladása), vagy ha valaki ismétlődően vét a szabályok ellen, felé szeretnénk a jelenleginél szigorúbb büntetést kiszabni. Ezen esetekben akár 5 évre is eltiltható lenne az illető a balatoni területi horgászjegy váltásától, amennyiben mégis vásárolna, az első ellenőrzés alkalmával automatikusan bevonásra kerülne a jegye, és a büntetési időszak tovább nyúlna.

4. A területi jegy megváltásával tulajdonosa hozzájárul, hogy róla a horgászati tevékenységével kapcsolatosan a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhessen.

A rendelkezéssel a halőrök munkáját segítjük, egyben a horgászt is biztosítjuk, ha a halőri intézkedésről videofelvétel készül. Sok esetben mire a halőr a helyszínre ér, már a megengedettnél több bot kivételre kerül, az esetlegesen gereblyéző „horgász” lecseréli szabálytalan eszközét. A részben már meglévő és az újonnan beszerzésre kerülő technika segítségével akár éjszaka is szeretnénk már távolról rögzíteni a szabálytalan cselekményt.

5. Éves kvóta bevezetése:

Egy horgász az éves területi jeggyel az év során összesen 100 db darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg. A kvóta elérésekor lehetősége van új területi jegy váltására.

A fogási naplók adatai alapján a következő adatokra derült fény: 2013-ban az összes halfajt tekintve 866 fő (az összes horgász 2,2 %-a) összesen 144 013kg-ot fogott, amely az összes horgász fogásának a 23%-a. Ugyanezt megvizsgálva csak a ponty esetében: 371 fő (az összes horgász 0,9%-a) összesen 62 746 kg pontyot fogott, amely az összes horgász fogásának a 19%-a. A második legnépszerűbb süllő esetében pedig: 68 fő (az összes horgász 0,17%-a) összesen 7595 kg süllőt fogott, amely az összes horgász fogásának a 13,5%-a.

A kvóta valójában igazságosabbá tenné a halfogás elosztását, egyenlőbb teherviselést eredményezne a területi engedélyt váltók között. Téves az a logika, mely szerint egy szűk kisebbség miatt van „büntetve”a többség, hiszen ezzel éppen csak a szűk kisebbség, a horgászok mintegy 2,2%-a van korlátozva, szolgálva a nagy többség (98%) érdekeit, növelve azok fogási esélyeit.

Természetesen ez nem módszer a Balaton halállományának növelésére, sőt, ennek a rendelkezésnek nem is ez a célja. A halállomány növelése, ezzel együtt a fogási eredmények folyamatos javítása viszont az egyik legfontosabb feladata a cégnek, amit a telepítések növelésével és okszerű végzésével kell szolgálnia, valamint a halőrzés fejlesztésével.

  6.  Új méretkorlátozások:

Ponty: 35 cm

Süllő: 40 cm

Balin: 45 cm

Csuka: 45 cm

Harcsa: 60 cm, de a fogási tilalom minden méretre vonatkozik!

A süllő és a balin esetében sajnálatos tény, hogy a Balatonban később válnak ivaréretté, mint más vizekben. A méretkorlátozásuk emelésével szeretnénk biztosítani, hogy minden hal legalább egyszer leívhasson, mielőtt egy horgász kifogja és hazaviszi. A ponty esetében úgy érzékeltük, hogy a horgászok többsége a 30 cm-es méretet igen kicsinek találja ahhoz, hogy elfogyassza, ezért kérték a méret emelését. Az intézkedéssel mind a négy faj esetében elmondhatjuk, hogy ha több hal kerül vissza a vízbe, megnő az átlagos méret, ezzel együtt pedig a halfogás élvezete és a horgászat turisztikai vonzereje is.

A harcsa esetében szeretnénk megszüntetni a véleményünk szerint etikátlan ívási időben zajló harcsahorgászatot.

7. Külön éves területi engedély a vitorlások számára

Jelenleg létezik nyílt vízi területi engedély, mely a vitorlások számára ad lehetőséget az 1500 méteres parti zónán túli horgászatra. Viszonylag kevesen élnek a váltásával, arra hivatkozva, hogy vitorlásukkal a parti zónában horgásznak (1500 m-en belül). Ugyanakkor közismert, hogy egy vitorlással sokkal nagyobb terület járható be a süllőzés időszakában halkeresési céllal, és elsőfokú viharjelzésben sem kell betartaniuk a távolságkorlátozást (500 m). El szeretnénk érni, hogy egy lajstromszámmal rendelkező vitorlásról csak és kizárólag nyílt vízi engedély megváltásával lehessen horgászni valamennyi, a fedélzeten tartózkodó horgász számára függetlenül attól, hogy a parti zónában (1500 m-en belül) vagy azon túl horgásznak!

8. A bojlis horgászat szabályozása

Célunk, hogy a bojlis horgászat rendezett, szabályozott keretek közé helyezésével az eddigieknél sokkal hatásosabb módon tudjuk megvédeni a tó különleges természeti értékkel bíró nagytestű pontyállományát, és lehetőség szerint a legnagyobb mértékben legyünk képesek felszámolni a nagy pontyok elvándorlását, piaci értékesítését. Ehhez közös összefogás szüksége a szektor horgászaival, és közösen gondolkodva, egyéb piaci érdekektől elhatárolódva szeretnénk kialakítani a módszer gyakorlásának részleteit. A bojlis horgásztatásban rejlő lehetőségeket ki kell használnunk! Hosszú távon ez jelentős többletbevételt eredményezhet, amely bevétel telepítésre és a halőrzés fejlesztésére fordítható. Kétségtelen eredményjavulást lehet elérni a horgászturizmusban, különös tekintettel annak szezonon kívüli növekedésére. Extraprofitként jelentkezik, hogy a kifogott nagytestű hal továbbra is a vízben marad! Ezzel nem csak a C&R szemléletet, hanem a Balatont is népszerűsíthetjük nagyon hatékony módon.

Szükséges, hogy a bojlizás a jövőben csak ezeken a kereteken belül működhessen! Tiltott lesz minden egyéb, bejelentés nélküli helyen és időben történő bojlis horgászat!

Kidolgozandó szabályozási pontok, amiben közös munkára van szükség:

• • A „bojlizás”, bojlis horgászat, mint tevékenység pontos definiálása

Mi minősül bojlis horgászatnak, és mi nem (pl: a nádi horgász, csónakos vagy stégről horgászó amennyiben bojlit fűz a horog elé, és csak rövid ideig (megszakítás nélkül néhány óra időtartamra van lehetősége) horgászik, nem bizonyul bojlis módszert űző horgásznak). 

• • A Balaton körül ki kell jelölni interneten lefoglalható bojlis horgászhelyeket, a bevezetés évében csak kevés számú, jól kiválasztott helyszínekkel elsősorban a fürdőzési szezonon kívüli időszakokban. Megoldást kell találni a közvetlen vízparti tulajdonnal rendelkező horgászok számára is, éves viszonylatban, valamint az eddig alkalomszerűen, alkalmi helyeken bojlizók igényeit sem feltétlenül kell figyelmen kívül hagyni. (bejelentkezési kötelezettség a jegyváltással!).

  • Ezen helyeken engedélyezett lesz a behordás (250 m-es távhatár).

  • Az első évet próbaévnek tekintjük!

  • Jegyformák és jegyárak kidolgozása. Eddigi javaslatok között heti 21.000 Ft-os és évi 84.000 Ft-os jegyárak szerepelnek.

  • A módszert alkalmazók nem vihetik el az 5 kg feletti pontyot, a súlyhatár alatti pontyból legfeljebb a napi kettő darabot. Az itt tapasztalható engedmény a saját fogyasztásra, felhasználásra kerülő hal megtartási lehetőségére vonatkozik! Az éves jegy vonatkozásában be kell tartani az éves kvóta korlátozását!

  • Az egy időben, személyenként használható botok száma nem térhet el a törvényi szabályozásban engedélyezett botszámtól (kettő készség).